Miért kell a PVC-gyantához stabilizátorokat hozzáadni?
1, Mivel a PVC szerkezete kettős kötéseket, elágazási pontokat és iniciátor maradékokat stb. tartalmaz, 100 C-ra melegítve, amely dehidrogénezési klorid lebomlást kísér, a feldolgozási hőmérsékleten (170 C vagy magasabb) a bomlási reakció felgyorsul. , a makromolekulák gyors keresztkötése, bomlás következik be.
2, a polivinil-klorid (PVC) gyanta rendkívül érzékeny a hőre, amikor a hőmérséklet eléri a 90 ° C-ot vagy többet, enyhe hőbomlás következik be, 120 ° C vagy több nyilvánvaló hőbomlás, így a PVC gyanta színe fokozatosan feketére mélyítjük. A termék fizikai tulajdonságai is romlanak, és fokozatosan veszítenek értékéből.
3, a PVC-gyanta fröccsöntési feldolgozási hőmérséklete viszonylag magas, általában 170 fokkal magasabb. A feldolgozási hőmérséklet és a bomlási hőmérséklet nem egyezik, a termék feldolgozási teljesítményének biztosítása érdekében adalékanyagokat kell hozzáadni a polivinil-klorid bomlásának megakadályozására.
4, A hőstabilizálás definíciója: nagy vonalakban, ahol a polimerek hőstabilitása javítható anyagok hozzáadása céljából, váljanak hőstabilizátorokká.
A stabilizáló mechanizmus szerepe:
A hőstabilizátor a következő három funkcióval rendelkezik
1, és a PVC-gyanta reakció instabil csoportjai, stabil csoportok létrehozása; mint például az észtercsoport zsírsavsói allil-klorid helyett.
2, és a PVC termikus bomlása élénk szabadgyök-reakciót eredményez, és véget vet a szabad gyökös láncreakciónak; így például a konjugált polietilén szekvencia addíciós reakciója során keletkező PVC bomlásával, ami megakadályozza annak további növekedését és lerövidíti a konjugált polietilén lánc szegmenst, csökkenti színező tulajdonságait.
3, és a PVC-gyanta lebontása a HCL reakcióban ártalmatlan anyagok előállítására; például az alkáliföldfém-szappan és a HCL reakció alkáliföldfém-kloriddá alakul át.
A különböző stabilizátorok jellemzői:
1, ólomsó stabilizátor
Előnyök: hőstabilitás, különösen jó hosszú távú hővezető képesség; jó elektromos szigetelés.
A fehér pigment teljesítményével, fedőképességével, így jó időjárásállósággal; habosítószer hatóanyagaként használható; kenőképesség; alacsony ár.
Az ólomstabilizátorok hátrányai.
Rossz átlátszóság, magas toxicitás, gyenge diszperzió, könnyen szennyeződik kénhidrogénnel. Rossz szóródása miatt nagy a relatív sűrűsége. Az előállított termékek egy életen át szennyezik a környezetet. A talajon keresztül bejuthat az élelmiszerbe, majd az emberi szervezetbe. Ólommérgezés.
2, szerves ón stabilizátorok:
A szerves ón stabilizátornak is megvannak a maga végzetes gyengeségei, túl drága az ára, ami korlátozza széleskörű alkalmazását; időjárási és egyéb szerves ónstabilizátorok a rosszhoz képest; nem használható ólommal, kadmium stabilizátorokkal vagy egyéb adalékokkal, és a fekete-szulfid használata miatt szennyezett termékek képződnek. Ezen kívül kellemetlen szaga is van.
3, a kalcium és a cink környezetstabilizátor előnyei:
1) Kiváló kezdeti színezés és kiváló tartós hőstabilizátor.
(2) Öregedésgátló tulajdonságok, kiváló időjárási tulajdonságok, jó fizikai tulajdonságokat és átfogó teljesítményt biztosítanak a termékeknek.
(3) Kiváló minőség szennyeződések nélkül, jó kompatibilitás a gyantával, nagy folyékonysági teljesítmény, könnyen eloszlatható, széles körben alkalmazható.
(4) A biztonság és a környezetvédelem az EU REACH, ROSH követelményeinek megfelelően nem tartalmaz ólmot, kadmiumot, báriumot és más káros nehézfémeket, valamint biszfenol A-t, nonilfenolt, ftalátokat, policiklusos aromás szénhidrogéneket, dimetil-fumarátot és egyéb káros anyagokat.
5) Kiváló formázási és feldolgozási teljesítmény, jó kenési teljesítmény.
6) Költséghatékony. A termék kalciumsót és cinksót tartalmaz, és szerves kiegészítő stabilizátorokkal működik együtt a hőstabilitás és a feldolgozási teljesítmény javítása érdekében.
